Kerested, és nem találtad. Mire meglelted meguntad és ellökted. Kínoztad ezzel, de nem bántad, csak tetted, amit tenned kellett. Vártad, hogy az újabbal járjad a táncot, de túlbecsülted magad, és már jött az első ráncod. Megöregedtél, magányosan. Hiába próbáltad, azért nem találtad, mert az életed erre szentelted. Nem a vége, hanem az út volt a fontos. Nem a rátalálás, hanem a keresés folyamata számított neked. De ezt te úgysem érted, hiszen a fő, hogy mindenki rajongjon érted. Mikor azt hiszed ezt elérted, jön egy másik, amit fel kell fedezned. Őt is megismerted, és rájöttél, nem is olyan, mint képzelted. Váltottad az áldozatod, másikat öltél, és bár a cél nem is nemes, legalább az ő szíve lett véres. Sikeres lehetnél, ha nem mindig előre néznél, tekints hátra, értékeld a múltad. Ennek ismeretében töröld az előtted lévő képet és fess egy másikat, egy szépet. Úgy menj, hogy ne felejtsd: téged határoz meg minden lépted. Tekinteted ne csak a körülötted lévőkre szegezd, nézz messzebbre, de csak egyet zárj a szívedbe. Ha őt már magadba fogadtad, a többit dobd el. Oda dobd, ahol soha nem érheted már el őket. Ezt nem azért kell, mert nem lehetsz biztos magadban, hanem hogy ne vegyék el az idődet. Az értékes perceket csak a szíved választottjának add, az örök hűséget neki fogadd. Ugyanezt várd el tőle, hiszen ha betartod, olyanra találsz, mint nekem ...
reméld
2008.12.26. 19:22 csajoss
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://csajoss.blog.hu/api/trackback/id/tr95842918
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.